Egy kliens felismerése: „Sokáig azt hittem, hogy a pénzért mindig nagyon keményen meg kell dolgoznom. Ha valami könnyebben jött, szinte bűntudatom volt miatta. Mintha csak
Kliensvisszajelzés ihlette: „Rájöttem, hogy nem a pénzt volt nehéz befogadnom… hanem azt, hogy értékes vagyok.” Sokáig úgy érezte, mindent ki kell érdemelnie. A dicséretet. A
Valódi kliensvisszajelzés ihlette: „Már nem akarom, hogy mindenki szeressen.” Sokáig azt hitte, akkor jó ember, ha mindenki elégedett vele. Mindig alkalmazkodott. Mindig megértett. Mindig igyekezett
Kliensvisszajelzés ihlette: „Korábban csak azt láttam, miért nem lehet. Ma már azt is észreveszem, hogy mi minden lehetséges.” Érdekes, hogy a világ nem változott meg.
„Minden hónapban reménykedtem. Aztán vártam. Figyeltem a testem minden apró jelzését. Elképzeltem, milyen lenne, ha most végre sikerülne. Majd újra csalódtam. Sokáig azt hittem, csak
Valódi kliensvisszajelzés ihlette: „Már nem ugyanazokon a dolgokon aggódom.” Nem lett kevesebb feladata. Nem változtak meg az emberek körülötte, és az élet sem lett kiszámíthatóbb.
Kliensvisszajelzés ihlette. „Azt hittem, a pénzzel van dolgom. Később rájöttem, hogy azzal, ahogyan magamra nézek.” Sokáig azt hitte, hogy több pénzre van szüksége. Ha többet
Valódi kliensvisszajelzés ihlette: „Nem érzem úgy, hogy állandóan bizonyítanom kell.” Régen minden döntés előtt megállt. Mit fognak gondolni? Jól csinálom? Elég vagyok? Ma is vannak
Kliensvisszajelzés ihlette: „Egyszer csak azt vettem észre, hogy könnyebb lett.” Nem történt csoda. Ugyanaz a munka, ugyanazok az emberek, ugyanaz az élet. Mégis valami megváltozott.
Valódi felismerések. Valódi átalakulás. Kliensmondat: „Rájöttem, hogy nem kell mindent egyedül megoldanom.” Sokáig azt hitte, hogy akkor erős, ha mindent kézben tart. Ha ő oldja